2015. augusztus 12., szerda

Kapuorgia és turistafotók...valahol Tallinnban


Bár csak szuk egy orám volt az antik város felfedezésére, azonnal felfirkantottam bakancslistámra. Gyönyörü, érzelgös, turistacentrikus. Ami nem baj, egyál. Talán. A kisváros, Mikkeli után hiányzott valami tipikus, szuvenirboltoktol és japán turistáktol fulladozo utca és, hogy végre a magányos utazot játszhassam. Itt is megengedett természetesen ez a szerep, de a munka az munka. Nem nyaralni jöttem, dolgozni. Bánom, hogy nem Tallinnba. Vagyis mindenhol remek és keblemre muzsám! hangulattal lépkedtem a macskakövekkel kirakott utcákon. Az ovárost egy meredek köfal öleli körbe, bár mindez nem látszik a szükebb-szélesebb utak közt.
Es hogy mi fogott meg elsöre? Leginkább a kapuk. Szoval tömenytelen ajto hadseregre lehet számitani most. Es néhány pocsek turistafotora (idöhianya miatt). Persze a város e részlete is, de a kapu az kapu. Elég perverz kéjálom, tudom.
Ja és hallottam magyar szot Tallinn utcáin andalogva:
-Ez nagyon szar...de figyelj ez is...

Az észt fövárost Viking Line hajoval vettuk be Helsinkiböl, ugy két orás volt az ut. Arabok, ázsiaiak, tömegnyomor. Kint fotozgatva szigoruan kacsohoz celluxozott fényképezövel nehogy valakit arcon csapjon, ha netán kifujná Mr. Szel a kezemböl. Parokát ne vegyél fel hajoutra. Visszatérve a megkezdett mondathoz ujabb magyarok. Hurray! Hogy rájuk hoztam e a frászt, mikor anyanyelvünkön megtudakoltam, hogy mikor érünk partot? Egy cseppet. Sem. Szupercuki, hippi mocis és még sorolhatnám a bájolgos mellékneveket a szerelmespárra, hogy mekkora boldogság járta át kicsi magyar lelkemet. Elménycsere után megtudtam, hogy esztergomi születésüek és a nyár utolsó napjait igy tervezték eltölteni kettecskén a természet lágy ölén. Helyes, helyes. Két napja voltak uton, eddig a benzinkut lámpafényében aludtak plusz egy lagzinak lehettek fül-szem-orrtanui. Finoman szólva sokan áldoztak Dionüszosz oltárán. Jo magyart ez sem tántoritja el, de a kóbormackók szive meglágyitható egy kis áfonyával. Vagy mézzel. Néha oldalassal szigoruan curryvel, hogy támogassuk a vegákat.


egy kis tallinni töri, antikváros lecke


Oops ide, ha beledöglök is, de muszáj volt bemennem...#thuglife

Ugyan kinek kellenek a férfiak vagy a csokoládé, ha vannak kapuk is...Adri perverziói elsö rész







De most tegyük a kezünket a szivünkre:
 nem az egyik legpazarabb kapu?



Zeusz édes! 
A latort, ki eme borzalmat müvelte ama fenséges ajtóval...tudod a dolgod






Uram irgalmazz!






Oo yes! Pusszantás bogárkáim! 
Otthon nekem a Rubber soul szovjet verzióju lemezük ücsörög a többi mellett...
örült volna egy honfitársnak...de 20euro az 20euro


Talán belefért volna az idömbe...
majd legközelebb kortyolgatok el ott egy cidert

mázlista...a fötérrel szembenlévö monumentális ház egyetlenegy erkélye





Rohannom kellett a hajohoz, 
mert 20percen belül indult én pedig még mindig bent bolyongtam az antikváros szivében. 
Talán ráleltem egy pub-ban.











Ebbe szivesebben betérnék, 
mint az otthoni szocialista illatfelhövel körbefecskendezett fogorvosi rendelöbe




fuj...miért kell az antikvitás mekkájába ez a szenny


Kitérve pedig virágillat csiklandozza hippi énemet






Balti tengerben horizont

Yeah! Kellett egy tipikus fényképezös szelfi...tudod..mert annyira menö
plusz karra edzeni

Adri perverziói második felvonás










3 megjegyzés:

  1. JÁRTAM ERREFLÉ, DE ELÉG RÉGEN-- :)

    VálaszTörlés
  2. Régebben y tenger vize zavaros volt. Most milyen? Lehet-e már úszni a tenger kék vizében?

    VálaszTörlés
  3. Partközelben egészen biztosan, sajnos a lábamat se tudtam beletenni a vízbe.

    VálaszTörlés